Mediációs kisokos

Hogy dolgozom?

Hogy dolgozom?

  • Az első találkozáskor külön-külön beszélgetek Önökkel, ez általában egy-két óra.
  • Ezt követik a közös mediációs ülések, melyek tartama alkalmanként kb. 3 óra.
  • Előfordulhat, hogy az első mediációs ülésen megszületik a megállapodás, gyakoribb azonban, hogy több (3-5) ülésre van szükség.
  • Az Önök igényétől és időbeosztásától függően a közös mediációs ülésekre általában hetente, kéthetente egy alkalommal kerül sor.
  • Egymáshoz való viszonyuk, személyiségük és a vita jellege befolyásolja, hogy mikor jutnak el a megállapodás megkötéséig.
  • Egy tagolt menetrend szerint haladunk előre, ami azt is segíti, hogy a múlt hibáiba ne ragadjanak bele.
  • Meghallgatom a történetüket. Beszélhetnek az érzelmeikről, megéléseikről, miközben a beszélgetések vonalát a jövőbeni racionális döntések felé terelem.
  • A megállapodást közösen fogalmazzuk meg. Ez lesz az Önök közös megegyezése. 

Segítség a döntéshez

Segítség a döntéshez

HA:

  • Úgy érzi kényelmetlen beszélni a problémáiról, vitáiról egy idegen előtt vagy a másik fél előtt? – Egy rendezetlen vitával sem könnyű együtt élni.
  • Mi lesz, ha nem szimpatikus a mediátor? – Előfordul, ezt előre nem tudhatja, egy próbát megér.
  • Mi van, ha a másik fél nem jön el? – Míg nem próbálja meg, nem tudja. És ha így van, megnyugodhat, hogy Ön megtette ezt a lépést.
  • Attól tart, hogy már a másik fél jelenléte is zavarni fogja, ha egy asztalhoz ülnek? – Az első beszélgetésen egyedül van, és ha az nem lesz olyan rossz, ez adhat egy kis lendületet a közös beszélgetésekhez.
  • Sokat gondolkodik azon, vajon mi járhat a másik fejében, mit gondol a közös ügyeikről? - A közös megbeszélés előtt azzal kell törődnie, Ön mit érez, és mit szeretne, és fontos, hogy ezeket a beszélgetéseken elmondja - ebben segíti a mediátor.

ÉS:

  • Egy megállapodás nem születik meg egyik napról a másikra, hisz a rendezetlen vita sem így keletkezett.
  • A mediációs alkalmak számát előre nem lehet megjósolni, de a tapasztalatom alapján általában három alkalom után már körvonalazódik a megoldás, így ebben a szakaszban már a konstruktív közös munka meghozza az eredményt.
  • Általában kiderül a mediációs üléseken, ha nem is könnyű, de az érintettek tudnak beszélni a személyes és üzleti dolgaikról egymás előtt egy kívülállónak.
  • Ha már muszáj a személyes vagy üzleti életét feltárni, inkább a mediációban, mint máshol; ha bíróság előtt történik, kínos lehet vagy épp rossz üzleti döntés.
  • Lehet, hogy azért vállalják a mediációt, mert egyszerűen nem akarnak bíróságra járni, beadványokat gyártani.
  • A költségeken lehet spórolni és rövidebb ide alatt jutnak el a vita rendezéséhez, mint egy perben, és a költségek egy része sem merül fel.
  • Figyelhetnek a jövőre, a lehetséges megoldásokra úgy, hogy ne rombolják le, amit már felépítettek, és ne cipeljék tovább, ami nem működik.

Út a megállapodás felé

Út a megállapodás felé

A mediációba vetett bizalom egyik fontos eleme, hogy bízhatnak-e abban, hogy a megkötendő megállapodás alkalmas lesz-e arra, amit el szeretnének érni.

Olyat megállapodást írnak alá, ami gondos mérlegelés után a helyzetüknek, az elvárásaiknak megfelel.

A mediációban „szétválogatjuk” az érzelmeket és az eldöntendő racionális kérdéseket. Tisztázó beszélgetések kellenek, hogy lássák, mit szeretnének, mit akar a másik, illetve mik a lehetőségeik. De mi van akkor, ha a rendezéshez kell megfelelő jogi szakember?

Egy ügyvédnek nem dolga, hogy a megállapodásra hozzá érkező ügyfelek érzelmi viharait kezelje, elakadásaikra figyeljen. Ettől még jogilag lehet megfelelő és vita lezárására alkalmas a megállapodás – bár a gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy érzelmi telítettség esetén hiába vannak jogi és észszerűségi szempontok szerint is jó javaslatai egy ügyvédnek, az érzelmi blokkok megakadályozzák a megállapodást. Ilyenkor jön a következő lépés, a per. Ahol az érzelemi kibeszélésnek már egyáltalán nincs meg a terepe, ráadásul az a tény, hogy a felek ellenérdekűek, az általuk teremtett harctéri árok két oldalán állnak, a megállapodás, az együttműködés eszközeitől is elzárják magukat.

Visszatérve a mediációban megkötendő megállapodásra: amikor egy vitahelyzettel találkozom, az érzelmi tényezők mellett feltérképezzük együtt, hogy az ügyüknek milyen jogi vetülete van.

Adott esetben lehetőség van arra, hogy egy szakterülethez értő ügyvéd részt vegyen a mediációs ülésen, vagy mindegyik érintett konzultáljon a saját ügyvédjével a jogi kérdésekről. Ezt a megbeszélések adott szakaszán javaslom is, sőt a továbblépéshez szükséges is lehet. A mediációs megállapodást követően az adott vita jogi jellegétől függően szükséges lehet pl. ügyvéd által ellenjegyzett okirat elkészítése is. Ennek oka nem a mediátor szakértelmének hiánya, a jogi szabályozásból fakad, tudomásul kell venni.

Ez felvetheti azt az aggályt, hogy akkor minek fusson külön köröket, ha a végén úgyis kell az ügyvéd. Gondoljuk végig észszerűen: ha minden gördülékenyen megy, az ügyvédi vagy bírósági egyezkedési folyamat lépésről lépésre halad különösebb érzelmi elakadás nélkül, ha a felekben menetközben nincs rossz érzés – egy belső hang, hogy valamiről még kellene beszélni -, akkor megfelelő a tisztán jogi terep. De ha az érzelmek érezhetően akadályozzák az előrehaladást, fel kell tenni a kérdést: talán máshogy és másról is kellene beszélniük, hogy a racionális kérdésekben tudjanak dönteni. Mediátorként a pszichológia, a kommunikáció eszközével dolgozom annyiban, amennyiben az az előrehaladást segíti. Ahogy a mediáció nem jogi tanácsadás, terápia sem. Módszerünkkel azért dolgozom, hogy Önök képesek legyenek döntéseket hozni a saját életükben.

Lehet előre kalkulálni, mibe fog ez kerülni. Ha ez megnyugtató, számoljanak a lehetséges költségekkel. Semmi nincs ingyen. De egy bizonyos: egy mediációban megkötött megállapodás esetén vannak olyan költségek, amik nem merülnek fel, amik egy peres eljárásban biztosan jelentkeznének. Ez akkor is igaz, ha tény, hogy a mediátornak is fizetni kell.

Az idő: ha hoznak egy döntést, hogy végig járják a megállapodáshoz vezető utat, ha kellően elszántak, 3-5 alkalom közös munka után megszülethet a megállapodás. Ha van ennek még jogi vetülete, akkor ezt az időt is hozzá kell számolni, de addigra már tisztán látnak, lezárhatnak egy fejezetet, és a „jogi befejezést” már nyugodtabban végig tudják csinálni.

És ami a mediáció nagy előnye: kezelték az érzelmi viszályokat is, más szemlélettel tekintenek a következő napokra, időszakokra. Igen is le lehet tenni terhekből. Hogy kinek mit és mennyit, az Önöktől függ. Volt olyan ügyfelem, aki a megbeszélések során egyik üléstől a másikig terjedő idő alatt változásokon ment keresztül: megváltozott az öltözködése – a komor ruhákat színesekre váltotta -, bátrabban ki tudott állni magáért, nyitottabbá vált és ezzel együttműködőbbé. Fokozatosan fontosabb lett önmaga számára. És ebbe az is beletartozik, hogy felismerte, a másik felé tanúsított nyitottsága – nem kell a nyakába ugrani a másiknak és szeretni sem -, a megnyugtató vitarendezést is segítette, ezzel a saját elégedettségéért is tett. 

Image
Dr. Borda Katalin
mediátor, családjogi szakjogász
Telefon: +36 20 396 50 80
E-mail: mediacio@drbordakatalin.hu